Mik azok az érzelmek? Vajon tudjuk-e irányítani az érzelmeinket?
Mit jelent a sématerápiás fókusz alkalmazása a coaching folyamatban? Érző lények vagyunk, akik gondolkodnak is. Ezt bizonyítja, hogy érzelmeinknek nagyon fontos funkciója van az életünkben. Specifikus és hatásos válaszokat nyújtanak a fizikai és társas környezethez való alkalmazkodáshoz. Nem tőlünk függetlenül jelennek meg, részben irányíthatóak és saját védelmünk érdekében mindig valamilyen cselekvésre ösztönöznek bennünket. A ma élő ember életében nem a hatalmas mammut, vagy a vadászó, a bozótból előugró tigris jelent visszatérő veszélyt. Sokkal inkább találkozunk azzal, hogy egy forgalmi dugó miatt elkésünk egy megbeszélésről, vagy munkahelyünkön kapott feladatatainkat nem tudjuk határidőre elkészíteni. Beláthatjuk, hogy ezek a veszélyek, akadályok korántsem igénylik az érzelmi rendszerünk ugyanolyan erőteljes mozgósítását, mint az ősi környezetben fellépő helyzetekben. Tehát érzelmeinket szabályozni szükséges. Az, hogy érzelmeink mennyire jól szolgálnak minket, mennyire töltenek be valóban pozitív funkciót életünkben, attól függ, menyire vagyunk képesek a szabályozásukra. Érzelmeink a hétköznapi életünkben, a döntéshozási képességeinkben is jelentős szerepet játszanak. Tetteinket vezérlik és tudatunk fókuszát irányítják a releváns problémákra, megoldandó feladatokra. Persze vegyük számításba azt, hogy nem csalhatatlanok. Azonban, ha nem lennének, nem tudnánk értékelni azt sem, hogy egy döntés helyes-e, vagy nem. Honnan tudjuk, hogy milyen érzést érzünk? Mitől függ, hogy negatív, vagy pozitív-e? Kellemes, vagy kellemetlen-e az érzet? Elsősorban személyes jelentőséget tulajdonítunk neki, tehát tőlünk függ. Megélése szubjektív: néha nem vagyunk tisztába velük, néha pedig akaratlanul is irányítják cselekedeteinket, gondolkodásunkat. A traumatikus életeseményeket átélt emberek számára nehezebben hozzáférhetőek lehetnek. Korábbi, elménkben kódolt tapasztalataink alapján sorolódik pozitív, negatív, vagy semleges kategóriába. Ha az esemény, vagy tárgy az egyént veszélyezteti, negatívnak értékeli az elme; ha túléléséhez, jóllétéhez, vagy növekedéséhez járul hozzá, akkor pozitív érzelem átéléséhez vezet. Minden érzéshez valamilyen testérzet, vagyis fiziológiai kísérőjelenség társul, amelynek a funkciója az agyra gyakorolt általános ébresztő hatása miatt fontos. A kifejező mozgás lehet mimika, gesztus, vagy tartás változása formájában. (Pl: sírás.) Amit szeretnénk az irányításunk alá vonni, azt először nagyon jól meg kell figyelnünk, meg kell ismernünk annak működését. Így van ez akkor is, ha az érzelmeinkről beszélünk. Ebben az esetben azt jelenti, hogy megfigyeljük magunkat, hogy melyik érzésünk milyen testérzetet vált ki belőlünk. Megfigyeljük, hogy milyen gondolatokat indít el belőlünk. Ez sokszor kényelmetlen és elbizonytalaníthat bennünket, de megéri az erőfeszítést. Rendszeres megfigyelés esetén felismerhetjük, hogy érzéseinknek hatása van a gondolatainkra és ez fordítva is működik: a gondolatainknak hatása van az érzéseinkre. Innen már csak egy lépés, hogy beazonosítsuk azt az ingert, amely nyomógombként működik az adott kellemetlen érzet kialakulásakor. Az agy negatív beállítódottsága miatt az elkerülő reakciók általában erősebb élettani reakciót váltanak ki, mint a pozitív érzések. A kellemes, a pozitív élményekre való fókuszálást agyunknak tanítani kell, tudatos gyakorlás révén válhat automatikussá. Az érzelemszabályozásunk titka annak az összefüggésnek a felfedésében rejlik, ha rájövünk és megtapasztaljuk, hogy az inger és a kialakult válaszreakciónk között van egy tér. Ebben a térben van lehetőségünk és hatalmunk beavatkozni és tudatos döntést hozni az ingerre adott válaszról. Ebben a válaszban van a szabadságunk, rejlik a lehetőségünk. Egy eredményes life coaching folyamat hosszú távú hatása annak a sikerében is mérhető, hogy belátjuk, hogy érzelmi életünk irányítása a mi kezünkben van. Ezzel máris hatalmas lépéseket tettünk saját magunk elégedettsége felé a boldogságunkhoz vezető úton. A kitűzött és választott életcéljaink megvalósíthatósága összefüggésben áll döntéshozási képességeinkkel, valamint azzal, hogy saját belső világunkkal tudunk-e egyensúlyi helyzetet kialakítani. Ha tudatában vagyunk saját és a környezetünkben lévők érzelmeinek, nagyban javítjuk társas működésünk hatékonyságát, éltető kapcsolataink minőségét.