Egyéb

Mit jelent a sématerápiás fókusz alkalmazása a coaching folyamatban? Érző lények vagyunk, akik gondolkodnak is. Ezt bizonyítja, hogy érzelmeinknek nagyon fontos funkciója van az életünkben. Specifikus és hatásos válaszokat nyújtanak a fizikai és társas környezethez való alkalmazkodáshoz. Nem tőlünk függetlenül jelennek meg, részben irányíthatóak és saját védelmünk érdekében mindig valamilyen cselekvésre ösztönöznek bennünket. A ma élő ember életében nem a hatalmas mammut, vagy a vadászó, a bozótból előugró tigris jelent visszatérő veszélyt. Sokkal inkább találkozunk azzal, hogy egy forgalmi dugó miatt elkésünk egy megbeszélésről, vagy munkahelyünkön kapott feladatatainkat nem tudjuk határidőre elkészíteni. Beláthatjuk, hogy ezek a veszélyek, akadályok korántsem igénylik az érzelmi rendszerünk ugyanolyan erőteljes mozgósítását, mint az ősi környezetben fellépő helyzetekben. Tehát érzelmeinket szabályozni szükséges. Az, hogy érzelmeink mennyire jól szolgálnak minket, mennyire töltenek be valóban pozitív funkciót életünkben, attól függ, menyire vagyunk képesek a szabályozásukra. Érzelmeink a hétköznapi életünkben, a döntéshozási képességeinkben is jelentős szerepet játszanak. Tetteinket vezérlik és tudatunk fókuszát irányítják a releváns problémákra, megoldandó feladatokra. Persze vegyük számításba azt, hogy nem csalhatatlanok. Azonban, ha nem lennének, nem tudnánk értékelni azt sem, hogy egy döntés helyes-e, vagy nem. Honnan tudjuk, hogy milyen érzést érzünk? Mitől függ, hogy negatív, vagy pozitív-e? Kellemes, vagy kellemetlen-e az érzet? Elsősorban személyes jelentőséget tulajdonítunk neki, tehát tőlünk függ. Megélése szubjektív: néha nem vagyunk tisztába velük, néha pedig akaratlanul is irányítják cselekedeteinket, gondolkodásunkat. A traumatikus életeseményeket átélt emberek számára nehezebben hozzáférhetőek lehetnek. Korábbi, elménkben kódolt tapasztalataink alapján sorolódik pozitív, negatív, vagy semleges kategóriába. Ha az esemény, vagy tárgy az egyént veszélyezteti, negatívnak értékeli az elme; ha túléléséhez, jóllétéhez, vagy növekedéséhez járul hozzá, akkor pozitív érzelem átéléséhez vezet. Minden érzéshez valamilyen testérzet, vagyis fiziológiai kísérőjelenség társul, amelynek a funkciója az agyra gyakorolt általános ébresztő hatása miatt fontos. A kifejező mozgás lehet mimika, gesztus, vagy tartás változása formájában. (Pl: sírás.) Amit szeretnénk az irányításunk alá vonni, azt először nagyon jól meg kell figyelnünk, meg kell ismernünk annak működését. Így van ez akkor is, ha az érzelmeinkről beszélünk. Ebben az esetben azt jelenti, hogy megfigyeljük magunkat, hogy melyik érzésünk milyen testérzetet vált ki belőlünk. Megfigyeljük, hogy milyen gondolatokat indít el belőlünk. Ez sokszor kényelmetlen és elbizonytalaníthat bennünket, de megéri az erőfeszítést. Rendszeres megfigyelés esetén felismerhetjük, hogy érzéseinknek hatása van a gondolatainkra és ez fordítva is működik: a gondolatainknak hatása van az érzéseinkre. Innen már csak egy lépés, hogy beazonosítsuk azt az ingert, amely nyomógombként működik az adott kellemetlen érzet kialakulásakor. Az agy negatív beállítódottsága miatt az elkerülő reakciók általában erősebb élettani reakciót váltanak ki, mint a pozitív érzések. A kellemes, a pozitív élményekre való fókuszálást agyunknak tanítani kell, tudatos gyakorlás révén válhat automatikussá. Az érzelemszabályozásunk titka annak az összefüggésnek a felfedésében rejlik, ha rájövünk és megtapasztaljuk, hogy az inger és a kialakult válaszreakciónk között van egy tér. Ebben a térben van lehetőségünk és hatalmunk beavatkozni és tudatos döntést hozni az ingerre adott válaszról. Ebben a válaszban van a szabadságunk, rejlik a lehetőségünk. Egy eredményes life coaching folyamat hosszú távú hatása annak a sikerében is mérhető, hogy belátjuk, hogy érzelmi életünk irányítása a mi kezünkben van. Ezzel máris hatalmas lépéseket tettünk saját magunk elégedettsége felé a boldogságunkhoz vezető úton. A kitűzött és választott életcéljaink megvalósíthatósága összefüggésben áll döntéshozási képességeinkkel, valamint azzal, hogy saját belső világunkkal tudunk-e egyensúlyi helyzetet kialakítani. Ha tudatában vagyunk saját és a környezetünkben lévők érzelmeinek, nagyban javítjuk társas működésünk hatékonyságát, éltető kapcsolataink minőségét.

Kapcsolataink jelentősége a céljaink elérése felé tartó úton Mi, emberek társas lények vagyunk, életünk legnagyobb gondját az jelenti, hogy tarthatunk fenn jó kapcsolatokat másokkal. Miért is olyan fontosak a kapcsolataink? Mit jelent a kapcsolat gyógyító ereje? A baba első néhány hónapjában az édesanya jelenti számára a külvilágot. Mozgásformái ekkor a kapaszkodóreflexre, szopóreflexre és sírásra korlátozódnak. Életben maradni a gondozójukkal kialakított kötődésnek köszönhetően tud. A fejlődése során az énképe az édesanyáról lassan saját magára helyeződik át. Később a tükörben meglátja saját magát, saját fizikai testét. Azt pedig, hogy ő milyen is valójában belülről, szülei, gondozói verbális visszatükrözéséből fogja megtanulni. Amit mások mondanak neki, róla, mentális tükörként fog beépülni az énképébe. Szülei, nevelői és más referencia személyek visszajelzésein keresztül alakítja ki az önmagáról alkotott képét. Ha egy kisgyermek – fejlődése során, biztonságos kötődéseken keresztül -alapszükségletei kielégítést nyernek, kompetencia tudata egészségesen fejlődik, érzelmei kifejezésére empatikus, megértő környezetben bátorítják és validálják azokat, úgy jó esélye van arra, hogy egészséges pszichével, megfelelő önbizalommal és rezilienciával rendelkező felnőtté válik. A biztonságos kötődés az, ami magasabb szintű fejlődésre ösztönzi a gyereket. Csecsemő korunktól kezdve kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen kapcsolatok kötnek össze bennünket a külvilággal. Más szóval egy gyermeknek kötődésre és hitelességre van szüksége az egészséges fejlődéséhez. A felnőttkori kapcsolatainkhoz való hozzáállásunkat nagyban befolyásolja a gyerekkori kötődésünk jellege. Az, hogy hogyan viselkednek velünk gyermekkorunkban befolyással van agyunk fizikai struktúrájának kialakulására. Az agy optimális fejlődése megfelelő érzelmi gondoskodás mellett biztosított. A test, a lélek és a szellem egységének egészséges működésének a feltétele, hogy szeretve, elfogadva legyünk és tudjunk kapcsolódni. Így van lehetőségünk önazonos és hiteles válaszokat adnunk, másképp mondva így van lehetőségünk megélni magunkat olyannak, amilyenek valójában vagyunk. A külvilág visszatükrözése alapján gondolkodunk magunkról felnőttként is. Embertársainkhoz, a többi emberhez fűződő viszonyunk a legfontosabb az egészséges lelki egyensúly, a harmónia kialakítása érdekében. A cél minden társas érintkezésünk során az, hogy megpróbáljuk megteremteni az intimitást, a közelség, a biztonság, a valahová tartozás érzését. A másokkal való egészséges kapcsolatok fenntartása valójában nagyon összetett feladat. A céljaink megfogalmazása, elérése felé vezető úton nem elhanyagolható, hogy mi magunk a változással, változtatással milyen viszonyban vagyunk. Életünkben az egyetlen állandó dolog a változás. Az, hogy mennyire vagyunk képesek együtt mozogni és harmonikus kapcsolatot kialakítani a változással, az erőforrásainktól is függ. Erőforrásaink nagy részét pedig kapcsolatainkon keresztül tudjuk feltölteni. Akkor lehetünk leginkább képesek a rugalmas változásra, változtatásra, ha testi és lelki biztonságban érezzük magunkat kapcsolatainkban. Maga a váltás, a változás, – gondolva itt az életciklusváltásokra is – mindig stresszel járó folyamat. Ezt a stresszt a megértés, a szociális háló megléte csökkenti az érzelmek kibeszélésén, külsővé tételén keresztül. Kapcsolataink és az önbecsülésünk közötti összefüggés úgy fogalmazható meg, hogy általában olyanok társaságában érezzük a legkényelmesebben, „legotthonosabban” magunkat, akiknek az önbecsülése a miénkhez hasonló szinten van. Egészséges önbecsüléssel nem rossznak, rosszindulatúnak, ellenségesnek látjuk az emberi kapcsolatainkat. Fontos, hogy érezzük kapcsolataink jelentőségét és merjük vállalni bennük önmagunkat. A társas intelligencia – ami az érzelmi intelligencia része – annak a képessége, hogy bölcsen tudjunk viselkedni az emberi kapcsolatokat illetően. Ha tudatában vagyunk a saját és környezetünk érzelmeinek, amelyek a figyelmünket irányítják, azzal javíthatjuk a társas működésünk hatékonyságát. Egészségünk megóvása érdekében fordítsunk nagyobb figyelmet kapcsolataink gondozására, ápolására. Különösen igaz ez akkor, ha az életutunk során emberi kapcsolatainkban sérültünk. Meggyógyulni csak kapcsolataink által fogunk tudni. Ennek érdekében – ha szükséges – merjünk időben segítséget kérni, elfogadni. “Vágyaink minden egyes nap, már az ébredés pillanatától automatikus hatással vannak viselkedésünkre. Azokra a lépésekre sarkallnak, amelyeket végül megteszel. Ha sikerül kielégíteni vágyaidat, akkor értékalapú jutalomban lesz részed, aminek következtében úgy érzed, életednek van célja és értelme.” (Steven Reiss pszichológus)

Mit jelent a sématerápiás fókusz alkalmazása a coaching folyamatban? A sématerápia egy viszonylag új, körülbelül huszonnégy éves pszichoterápiás irányzat. A Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív szemléletű terápiát eredetileg azoknál a betegeknél alkalmazták, ahol a kognitív terápia hagyományos eszközei nem hoztak eredményt, vagy ahol átfogóbb problémát azonosítottak, személyiségzavart diagnosztizáltak. A gyakorlatban alkalmasnak bizonyult a mentálisan egészséges emberek életminőségének a javítására és önismeretének a fejlesztésére is. Az életvezetési tanácsadásban, a coaching folyamatban az utóbbi esetben lehet segítségünkre a módszer. A coaching folyamat célja nem a múltban történt események feldolgozása, nem a mentális problémák kezelése, hanem ez egy célorientált, előretekintő folyamat. Célja, hogy az élet egy szakaszában felmerült konkrét probléma megoldódjon, célunk elérésre kerüljön. Célja, hogy a motiváló és támogató jelenlét mellett a partner kihozza magából a maximumot, felfedezze erősségeit, lehetőségeit, meglássa a megoldásait. Sémáink, mintáink felismerése segítséget nyújthat jelenbeli elakadásaink megértésében, elhárításában, ezzel is közelebb kerülve vágyott célunk eléréséhez. Az, hogy milyen személyiséggel rendelkezünk felnőttként, vitathatatlanul meghatározza a múltunk, a gyermekkorunk történései befolyásolják észleléseinket, gondolatainkat, automatikus válaszreakcióinkat. Ha ismerjük a múltunkat, jó alapot adhat a jelenkori problémáink megértésének. Például egy döntési nehézségként jelentkező tünetnek többféle oka és gyógymódja is lehet. Azonban megoldást az fog jelenteni, ha a jelenkori válaszreakcióink mögé nézünk és megértjük, hogy mi lehet a célja e reakciónknak a jelenben. Ha megértjük, hogy viselkedésünk hogyan szolgál bennünket most. Ha megértjük, hogy melyik alapszükségletünket kívánjuk kielégíteni ezzel a már nem adaptív (alkalmazkodó) működési móddal. Ezeket az alapvető szükségleteket írták le, csoportosították Young és munkatársai. A coaching folyamatban megláthatjuk, hogy ami a gyermekkorban adaptív viselkedés volt, felnőttként már nem szolgál minket, akadályt képezhet. Ehhez két dolgot fontos tudni. Az egyik, hogy a viselkedés szándéka alapvetően nem feltétlenül negatív. A másik, hogy a séma megszületése pillanatában minden viselkedés adaptív. Ezek a maladaptív (hosszú távon káros) sémák egészen addig “lappanganak”, amíg nem történik egy megterhelő életesemény, amely aktíválja őket. (Például egy súlyos veszteség, vagy a párkapcsolat megszűnése.) Önismereti munka során megfogalmazódhat bennünk, hogy milyen más, adaptívabb kielégítési módja lehet az adott alapszükségletünknek. Ha önmagunk megfigyelését követően, időben, a probléma elmélyülése előtt keresünk segítséget, rövidebb idő alatt találhatunk megoldást. A visszatérően jelentkező sémák, minták megtörése egy hosszabb folyamat, sokszor nem könnyű belső munkát igényel. Azonban lehetséges újratervezni az elmében a berögzültnek hitt tudásokat ezzel is esélyt adva önmagunknak egy stresszmentesebb, örömtelibb, boldogabb életre. A sikerünk egyik mércéje lehet, ha megtapasztalhatjuk, hogy az elérni kívánt célunkhoz lépésről lépésre közelebb kerülünk. Ha szeretnél Te is részese lenni egy különleges önismereti utazásnak, szeretettel várom jelentkezésed akár emailben, vagy telefonon. Tegyük meg együtt az első lépéseket céljaid megvalósulása felé.