Mit jelent a sématerápiás fókusz alkalmazása a coaching folyamatban?
Érző lények vagyunk, akik gondolkodnak is. Ezt bizonyítja, hogy érzelmeinknek nagyon fontos funkciója van az életünkben. Specifikus és hatásos válaszokat nyújtanak a fizikai és társas környezethez való alkalmazkodáshoz. Nem tőlünk függetlenül jelennek meg, részben irányíthatóak és saját védelmünk érdekében mindig valamilyen cselekvésre ösztönöznek bennünket.
A ma élő ember életében nem a hatalmas mammut, vagy a vadászó, a bozótból előugró tigris jelent visszatérő veszélyt. Sokkal inkább találkozunk azzal, hogy egy forgalmi dugó miatt elkésünk egy megbeszélésről, vagy munkahelyünkön kapott feladatatainkat nem tudjuk határidőre elkészíteni. Beláthatjuk, hogy ezek a veszélyek, akadályok korántsem igénylik az érzelmi rendszerünk ugyanolyan erőteljes mozgósítását, mint az ősi környezetben fellépő helyzetekben. Tehát érzelmeinket szabályozni szükséges. Az, hogy érzelmeink mennyire jól szolgálnak minket, mennyire töltenek be valóban pozitív funkciót életünkben, attól függ, menyire vagyunk képesek a szabályozásukra. Érzelmeink a hétköznapi életünkben, a döntéshozási képességeinkben is jelentős szerepet játszanak. Tetteinket vezérlik és tudatunk fókuszát irányítják a releváns problémákra, megoldandó feladatokra. Persze vegyük számításba azt, hogy nem csalhatatlanok. Azonban, ha nem lennének, nem tudnánk értékelni azt sem, hogy egy döntés helyes-e, vagy nem.
Honnan tudjuk, hogy milyen érzést érzünk? Mitől függ, hogy negatív, vagy pozitív-e? Kellemes, vagy kellemetlen-e az érzet? Elsősorban személyes jelentőséget tulajdonítunk neki, tehát tőlünk függ. Megélése szubjektív: néha nem vagyunk tisztába velük, néha pedig akaratlanul is irányítják cselekedeteinket, gondolkodásunkat. A traumatikus életeseményeket átélt emberek számára nehezebben hozzáférhetőek lehetnek. Korábbi, elménkben kódolt tapasztalataink alapján sorolódik pozitív, negatív, vagy semleges kategóriába. Ha az esemény, vagy tárgy az egyént veszélyezteti, negatívnak értékeli az elme; ha túléléséhez, jóllétéhez, vagy növekedéséhez járul hozzá, akkor pozitív érzelem átéléséhez vezet. Minden érzéshez valamilyen testérzet, vagyis fiziológiai kísérőjelenség társul, amelynek a funkciója az agyra gyakorolt általános ébresztő hatása miatt fontos. A kifejező mozgás lehet mimika, gesztus, vagy tartás változása formájában. (Pl: sírás.)
